Az éjszakai nyáladzás gyakran teljesen ártalmatlan (például a mély alvási fázis vagy az oldalvást alvás természetes velejárója), de ha rendszeressé és bőségessé válik, a szervezet alábbi figyelmeztető jeleit takarhatja:

• 1. Orrlégzési gátoltság (Allergia, megfázás, orrsövényferdülés) Ha az orrjáratok eldugulnak vagy beszűkülnek, a test automatikusan szájlégzésre vált. A nyitott száj miatt a nyelési reflex lelassul, a felgyülemlett nyál pedig szinte akadálytalanul folyik ki a párnára.
  
  
• 2. Obstruktív alvási apnoé A légzés kimaradása és az éjszakai horkolás szorosan összefügg a szájlégzéssel. Az apnoéban szenvedők gyakran ébrednek szájszárazsággal vagy intenzív nyáladzással, mivel az agy a légúti elzáródás alatt nem irányítja megfelelően a nyelési reflexet.
• 3. Gyomorsav-reflux (GERD) A nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav irritálja a nyálkahártyát. A szervezet védekező reakcióként hirtelen fokozott nyáltermelésbe kezd (vagovagális reflex), hogy a lúgos kémhatású nyállal semlegesítse a gyomorsavat.
  
  
• 4. Gyógyszerek mellékhatása Bizonyos gyógyszercsoportok — különösen az antidepresszánsok, az antipszichotikumok, egyes vérnyomáscsökkentők és az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló szerek — mellékhatásként túlzott nyáltermelést (szialorrea) váltanak ki.
• 5. Neurológiai zavarok (Diszfágia) A nyelési nehézségek vagy az arcizmok tónusának csökkenése (például Parkinson-kór, stroke utóhatásai, sclerosis multiplex esetén) megakadályozzák, hogy a szervezet alvás közben automatikusan lenyelje a felgyülemlő nyálat.
  
  
• 6. Fogászati és szájüregi gyulladások A fogínygyulladás, a szájüregi fertőzések, a fogcsikorgatás (bruxizmus) vagy a nem megfelelően záródó állkapocs fokozott nyálelválasztást ingerelnek, miközben fizikailag is nehezítik a száj tökéletes zárva tartását.