Ahhoz, hogy az erkélymuskátlik (Pelargonium) biztonságosan átvészeljék a telet, és a következő évben különösen bokrosan, virágokkal telve hajtsanak ki újra, elengedhetetlen az őszi felkészítés – még az első éjszakai fagyok előtt. Az életerős növények titka a szakszerű visszametszésben és a megfelelő téli pihenőidőszak biztosításában rejlik.
- Radikális visszametszés: Ezt még az első éjszakai fagyok előtt végezd el, amikor a hőmérséklet 5°C alá süllyed.
Éles, alaposan fertőtlenített metszőollóval vagy rózsaollóval vágd vissza az összes hajtást 10–15 cm-es hosszúságúra. A metszést közvetlenül a megvastagodott levélcsomó (nódusz) felett végezd, mivel tavasszal innen indulnak majd az új hajtások.
- Távolítsd el az összes virágot, bimbót és levelet:
Szedj le minden kinyílt virágot és megmaradt bimbót, valamint távolítsd el mind az elszáradt, mind a zöld leveleket. A virágok felesleges energiát vonnak el a növénytől a téli tárolás során, a rajta maradó lombozat pedig kedvez az olyan gombás betegségeknek, mint például a szürkepenész.
- Válaszd ki a megfelelő teleltetési módszert:
Cserépben: Hagyd a muskátlikat az erkélyládában, vagy ültess össze többet egy cserépbe, laza szerkezetű földbe.
Csupasz gyökérrel, újságpapírba csomagolva (helytakarékos módszer): Vedd ki a növényeket a cserépből, óvatosan rázd le róluk a földet, kissé vágd vissza a hosszú, vékony gyökereket, majd csomagold be őket egyenként újságpapírba.
- Tárolás hűvös helyen: Az 5–10°C az ideális hőmérséklet.
Helyezd át a növényeket hűvös, fagymentes helyre (például pincébe, garázsba vagy fűtetlen lépcsőházba). Ökölszabály: Minél sötétebb a helyiség, annál hűvösebbnek kell lennie (12°C alatt, hogy elkerüld a gyenge, megnyúlt hajtások képződését). Télen ne trágyázd a növényeket, és csak annyira öntözd őket, hogy a gyökérlabda ne száradjon ki teljesen. Tavaszi teendők
Február végétől ébresszük fel a teleltetett muskátlikat: ültessük át őket friss földbe, és helyezzük világos, kb. 15 °C-os helyre, hogy új hajtások képződésére serkentsük őket. A szabadba csak a „fagyosszentek” elmúltával (május közepén) vigyük ki őket. Az őszi visszametszésnek köszönhetően a növények tőből újra elágaznak, sokkal tömöttebbek lesznek, és több virágbimbót fejlesztenek, mint a teljesen újként nevelt példányok.